Férfi kézilabdázóink az NB II. Észak-Nyugat (A-B) felsőházi küzdelmeinek vége felé közelítve Komáromba utaztak. Bár jó meccset játszottak a hazaiakkal, nem sikerült megismételniük korábbi győzelmüket, így ezúttal az ellenfél örülhetett jobban.
Az első egymás elleni mérkőzésen egy végletekig kiélezett, igazi idegőrlő csatában tudtunk egygólos győzelmet aratni, így pontosan tudtuk, hogy Komáromban sem számíthatunk könnyű találkozóra. A mérkőzés nagy részében mégis úgy tűnt, hogy sikerül kézben tartanunk az eseményeket, ám egy rövid, de annál súlyosabb rövidzárlat végül teljesen átírta a forgatókönyvet.
A mérkőzés menete
Kiválóan kezdtük a találkozót. Az első percektől lendületesen, határozottan kézilabdáztunk, védekezésben stabilan dolgoztunk, támadásban pedig jó ritmusban találtuk meg a helyzeteinket. Ennek köszönhetően a 20. percre már hatgólos előnyt sikerült kialakítanunk.
Utólag visszanézve talán éppen ez a magabiztos kezdés adott olyan önbizalmat, amely a mérkőzés későbbi szakaszában már nem párosult kellő koncentrációval. Az első félidőben is akadtak hibáink, de ekkor még gyorsan tudtunk reagálni rájuk. Ha eladtunk egy labdát, ha kimaradt egy helyzet, vagy ha védekezésben volt egy kisebb bizonytalanság, azt többnyire sikerült azonnal kijavítani. A csapat ekkor még jól kezelte a mérkőzés ritmusát, így a szünetre négygólos előnnyel vonulhattunk.
A második félidőt szintén biztatóan kezdtük. Megvolt bennünk a lendület, továbbra is úgy tűnt, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a találkozót. A 40. perc környékén azonban valami megtört. Elveszítettük a fókuszt, kapkodóvá vált a játékunk, és egyre több olyan hibát követtünk el, amelyet a hazai csapat könyörtelenül kihasznált.
A 40. és az 50. perc közötti időszak döntőnek bizonyult. Ebben a tíz percben három kétperces kiállítást kaptunk, támadásban pedig mindössze két gólt tudtunk szerezni, miközben a komáromiak hatszor is betaláltak. A korábban felépített magabiztos előnyünk pillanatok alatt elfogyott, és az utolsó tíz percre gyakorlatilag teljesen új mérkőzés kezdődött.
Ez azonban ekkor már nem sikerült. A korábbi nyugodt, tudatos játék helyét átvette a kapkodás. A százszázalékos helyzeteink kimaradtak, sorra adtuk el a labdákat, és minden egyes hiba után egyre nehezebb helyzetbe kerültünk. A komáromiak eközben pontosan azt játszották, amit ilyenkor kell: gyorsan reagáltak, keményen büntették a hibáinkat, és másodpercek alatt könnyű gólokat szereztek lerohanásból.
Mire újra sikerült volna rendezni a sorainkat, az utolsó öt percre már olyan előnyt alakított ki a hazai csapat, amely után csak futni tudtunk az eredmény után. Próbáltunk kapaszkodni, próbáltunk visszajönni a mérkőzésbe, de a korábbi tízperces kihagyás túl sokba került.
Ez a találkozó ismét megmutatta, hogy egy mérkőzést nem elég 40 percig jól kézben tartani. A vereség különösen fájó, mert hosszú ideig a kezünkben volt a mérkőzés, mégsem tudtuk lezárni. Most két hét szünet következik, amire nagy szükségünk van. Nemcsak fizikailag, hanem fejben is rendezni kell a sorainkat. Tanulnunk kell ebből a mérkőzésből, mert az ilyen periódusok nem férnek bele, ha el akarjuk érni a céljainkat.
Játékosunk, Koltai Levente véleménye a találkozóról:
„Jó lendülettel kezdtük a meccset, mindenki fókuszált volt, és Rolival a kapuban összeállt a védelem is, így magabiztos előnyben tudtunk a szünetre menni. A kezdeti lendület kitartott a második félidő harmadáig, sajnos nem tudtuk megtörni az ellenfelet, így a hajrá szorosan alakult. Sajnos a védekezés feszessége gyengült, rengeteg ziccert kaptunk, és sok hibával is játszottunk. Ezt a meccset a saját hibáink miatt veszítettük el, de a Komárom is nagyot küzdött.”
Jó és hasznos pihenést kívánunk a fiúknak, két hét múlva pedig szurkolunk, hogy a legjobb formájukban tudjanak visszatérni a szezon utolsó előtti csatájára!
Hajrá, fiúk, hajrá, TFSE!
NB II Férfi – NB II Férfi-Észak-Nyugat (A-B) Felsőház
Komárom VSE – TFSE 30–27 (10–14)
május 09. – 14:00
Városi Sportcsarnok – Komárom
Fotó: Varga János
Tabella: MKSZ
Forrás: Remenyik Ádám
