Hatodik NB II-es bajnoki címét ünnepelhette Csernai Gábor, klubunk ikonikus személye, aki játékosként, utánpótlásedzőként, másodedzőként és vezetőedzőként is szép sikereket ért el a TFSE-TENT Futsalcsapatával. Ezúttal a az NB I-be való visszajutást érő, NB II-es bajnoki címük megszerzéséről kérdeztük.
Miként értékeled a szezont? Mennyire volt benne a levegőben a bajnoki cím az idény elején?
„Az elején semmiképpen sem volt benne a pakliban, hogy bajnokságot nyerhetünk, hiszen a tavalyi keretünk 60-70 százaléka távozott. Ráadásul pont azok a futsalosok mentek el, akik a játékpercek nagy részét a pályán töltötték az NB I-es gárdában. Az itthon maradt magot próbáltuk meg együtt tartani, és köréjük optimálisan kialakítani a jelenlegi játékosállományt. Ahogy jöttek a mérkőzések, természetesen mindig a győzelemre törekedtünk. Az alapszakasz megnyerése nagyszerű visszajelzés volt, de pontosan tudtuk, hogy az igazi bajnokság csak ezután, a rájátszásban kezdődik. Bele is szaladtunk két olyan vereségbe, ami akár sorsdöntő is lehetett volna, de szerencsére sikerült nyernünk Dunaújvárosban. Az a meccs jelentette a nagy fordulópontot, onnantól kezdve ugyanis már nem veszítettünk mérkőzést.”
Mit láttál a fiúkon a szezon során? Voltak kiugró egyéni teljesítmények, vagy inkább csapatszinten voltak egységesek?
„Ez egy nagyon jó kérdés. Az egész szezont nézve elmondható, hogy szinte minden mérkőzésen volt valaki, aki hozzá tudott tenni valami pluszt a játékhoz, de ez a plusz mindig más-más játékostól érkezett. Különböző szakaszai voltak az idénynek, és mindig akadt 3-4 olyan futsalos, aki éppen kirobbanó formában futballozott, így összességében egy rendkívül stabil teljesítményt tudtunk nyújtani az egész évad során. Nagy István Balázst, a kapusunkat azonban mindenképpen kiemelném. Nem vele indultunk neki a szezonnak első számú hálóőrként, de a posztján két sérülés is történt, így december környékén reaktiváltam őt. Balázs rutinos jelenléte és teljesítménye rengeteget számított a sikeres menetelésben és a bajnoki cím elnyerésében.”
Milyen volt a harc a felsőházban a bajnokság legvégén? Mennyire figyeltetek a riválisok eredményeire?
„Nem izgultunk az ellenfelek eredményei miatt, mert a saját kezünkben volt a sorsunk. Nyilván segítség lett volna, ha valahol pontot veszítenek a hajrában, de ezt a szívességet már megtették nekünk a rájátszás elején. Nekünk egyszerűen csak nyernünk kellett a saját meccseinket. Egy ilyen fiatal csapattól persze nem feltétlenül elvárható, hogy mentálisan ennyire stabil maradjon a végjátékban, de végül sikerült megugranunk ezt a komoly kihívást. Bizonyos szempontból ez meglepő is, hiszen a keret nagyobbik része tavaly még az NB III-ban játszott nálam, így elsőre nem volt magától értetődő ez a siker. A csapat másik fele viszont rutinosabb játékosokból állt, és ez a kettősség így együtt hozta meg a remek eredményt.”
Az Airnergy egyfajta mumus volt nektek, vagy szimplán egy kőkemény kihívó?
„Arra a játékstílusra, amit az Airnergy képvisel, nem igazán lehetett klasszikus módon felkészíteni a csapatot. Ők inkább a minifutballra hajazó stílusban játszanak, mi pedig a tudatos futsal elemeket alkalmazzuk. Mi viszont képesek voltunk stabilak maradni egész évben, nekik pedig ez a kiegyensúlyozottság hiányzott. A sok edzéssel és a rengeteg elvégzett munkával ki tudtunk emelkedni a mezőnyből. Az Airnergy keretét minifutball-válogatott játékosok alkotják, kiváló csapatot formálnak, mi pedig még kifejezetten fiatalok vagyunk hozzájuk képest. Éppen ezért rendkívül boldog vagyok, hogy a végelszámolásnál sikerült megelőznünk őket.”
Gratulálunk futsalosainknak, akik hatalmas harcban, egy végletekig kiélezett, az utolsó fordulóban eldőlő szezonban diadalmaskodtak, és ezzel kivívták az NB I-be való visszajutást! Külön gratuláció illeti vezetőedzőnket, Csernai Gábort, aki további négy korosztályos és felnőtt gárdát irányított az idei szezonban, szintén hasonló sikerekkel!
