A legendás versenyszámban, a maratoni magyar országos bajnokságon állhatott fel a dobogóra a TFSE atlétája, Vitárius Bence. A megmérettetést a Bécsi Maraton keretein belül rendezték meg, ahol a külföldi helyszín ellenére is népes és rendkívül erős magyar mezőny gyűlt össze.
A verseny a tavasz első jelentősebb hőhullámával esett egybe, a hirtelen jött meleg pedig komoly kihívás elé állította a férfi és női indulókat egyaránt. Az atléták egymás között csak a „Szomjazók viadalaként” emlegették az eseményt, ahol a maratoni futáshoz cseppet sem ideális hőség miatt szinte mindenki elmaradt az egyéni legjobbjától.
Vitárius Bence 25 kilométerig magabiztosan, 3 perc 20 másodperces kilométerekkel haladt, majd ez a tempó – vélhetően a hőség hatására – 3:30-ra módosult. Az utolsó hat kilométeren azonban megmutatta, milyen fából faragták, bár az iram már neki is komoly fájdalmat okozott, nem hagyta 3:40 fölé lassulni a tempót. Küzdeni tudásának köszönhetően végül 2:26:31-es idővel szerezte meg a bajnokság értékes harmadik helyét.
A TFSE futója olyan neves riválisokat utasított maga mögé, mint a korábbi bajnok Vásárhelyi Máté, a Ciprus Maratont nemrég 2 óra 20 percen belüli idővel megnyerő Tarnai László, vagy a rutinos, másodvirágzását élő korábbi olimpikon, Kovács Tamás.
Bence a TFSE atlétája, és a Csere Team oszlopos tagja, edzője és egyben csapattársa pedig olimpikon maratonfutónk, Csere Gáspár, aki ezúttal sérülés miatt a pálya széléről segítette tanítványát a sikerhez.
Vitárius Bence a következőképpen értékelte a versenyt:
„A Sevilla Maraton és a Berlin Félmaraton után ezúttal kifejezetten a helyezésre fókuszáltunk, mivel a bécsi pálya még kedvezőbb időjárási körülmények között sem a leggyorsabbak közé tartozik. Bár eddig minden versenyemen sikerült egyéni csúcsot döntenem, lelkiekben felkészültem rá, hogy ez a sorozat most megszakadhat. A nevezési listát látva tudtam, hogy a korábbi évekkel ellentétben rendkívül erős mezőny gyűlt össze, és a dobogóhoz a 2 óra 30 percen belüli időnél is több kell majd.
Sokan meglepődnek, amikor mesélem, hogy Bécsben rendezték a magyar maratoni országos bajnokságot. Úgy gondolom, az lenne az ideális, ha hazai közönség előtt, nagy létszámú mezőnyben versenyezhetnénk, de a mostani indulók névsora és a verseny nívója kárpótolt minket. Külön öröm volt látni a rengeteg magyar szurkolót; nagyon szeretem ennek a versenynek a hangulatát.
A futam legnehezebb részét a korlátozott folyadékpótlás és az ebből fakadó dehidratáltság jelentette. A szervezés ezen a téren még fejleszthető lenne: a rengeteg üveg között egyszer sem sikerült megtalálnom a saját, leadott frissítőmet, és a szűk asztalok miatt a vízvétel is nehézkesen ment. 38 kilométernél végül egy nehéz, de szükséges döntést hoztam: teljesen megálltam, hogy bevizezzem a fejem. Bár ezzel értékes másodperceket veszítettem, taktikailag kifizetődött, mert ez a rövid frissítés adott erőt a befutóhoz.”
Gratulálunk Bencének, Gáspárnak és az atlétika szakosztálynak ehhez a szépen csillogó bajnoki bronzéremhez! Csak így tovább a sikerek útján!
Fotó: MASZ
