Óriási, történelmi bravúrt hajtottak végre az NB II-es férfi kosárlabdázóink, miután elképesztő küzdelemben, 600 lelkes néző előtt, varázslatos hangulatban zsebelték be a bajnoki címet a Dr. Koltai Jenő Sportközpontban! Ezzel a diadallal a srácok évek óta tartó, szisztematikus munkája érett be. Mindenki a csapatért küzdött, a játékosok felváltva húzták előre a szekeret, és ennek meg is lett az aranyat érő gyümölcse.
Dr. Boros Zoltán tanítványai az előző években is közel jártak már a végső sikerhez, de a korábbi szezonokban a negyeddöntő vagy az elődöntő jelentette a végállomást. A mag azonban együtt maradt, egy rendkívül összeszokott társaság formálódott, idén pedig eljött a nagy áttörés.
A csapat már az alapszakaszban jelezte bajnoki ambícióit, amikor megnyerte az NB II. kiemelt csoportját. A rájátszás első körében a Budafok U23 ellen még könnyedén vették az akadályt, utána viszont igazi hullámvasút következett. A Sportopus Fehérvár ellen vereséggel indult a párharc, ám egy elképesztő, 41 pontos hazai győzelemmel sikerült felülmúlni a korábbi NB I-es spílereket felvonultató gárdát. A döntőbe vezető út a városi rivális BEAC ellen sem volt egyszerűbb, hiszen egy döntetlen után végül hazai pályán sikerült elvenni a fekete-sárgák veretlenségét.
A finálé első felvonásán, Szolnokon 13 pontos vereséget szenvedtünk, így a képlet egyszerű volt: a fehérváriak elleni meccshez hasonlóan, ismét egy hatalmas hazai fordításra volt szükség. Ha pedig nagy feltámadás kell, akkor a TFSE-re mindig lehet számítani!
Bomba rajt és gladiátorok harca
A fiúk pontosan tudták, mi a dolguk, és bomba rajtot vettek a csütörtöki visszavágón. A lelátókon helyet foglaló, több mint 600 néző olyan elképesztő atmoszférát teremtett, hogy a csendnek esélye sem volt belépni a csarnokba – a vendég szolnoki és a hazai szurkolótábor is kitett magáért.
A második negyedben csak még tovább nőtt a nyomás, amikor a mieink fokozatosan növelték az előnyt, így a nagyszünetre már tekintélyes, 38–19-es vezetéssel vonulhattak a csapatok. Ez a 19 pontos fór összesítésben már 6 egységnyi vezetést jelentett, de hátra dőlni még korántsem lehetett.
A fordulás után a Szolnok már érezhetően feszültebben jött ki az öltözőből, ráadásul az odavágón 38 pontot szóró vezérük, Tóth Zoltán percek alatt begyűjtötte a második és harmadik faultját is. A vendégek ugyan magukra találtak és ebben a negyedben 18 pontot dobtak – majdnem annyit, mint a teljes első félidőben –, de a TFSE-t ez sem zökkentette ki. Fiaink tűpontosan tüzeltek távolról, ha pedig az ellenfél szorosabb védekezésre váltott, gyors betörésekkel és végletekig kijátszott, taktikus akciókkal büntettek. A srácok igazi gladiátorként harcoltak minden egyes támadólepattanóért, amelyek ebben az időszakban aranyat értek.
Eufória, „We Are the Champions” és a bajnoki ünneplés
A záró etapra úgy fordultunk rá, hogy összesítésben már 13 ponttal vezettünk, miközben a szolnokiak ásza már négy személyi hibával játszott. A mieink egy megsemmisítő, 10–0-s rohammal 73–37-re módosították az állást, és Tóthtól is elbúcsúztunk ötödik hibáját követően. Ekkor már érezni lehetett a levegőben: megvan a bajnoki cím!
A hazai szurkolók eközben teljes eufóriában tomboltak: a dob élettartama hatványozottan csökkent, a kékre festett testű, félmeztelen fiatalok az első sorban őrjöngtek, a padok mögötti lelátó pedig közel zsúfolásig megtelt. Az utolsó fél percben a fiúk már csak hagyták lecsorogni az órát. Rendkívül fizikális, kemény összecsapás volt, ahol a durvább faultok miatt Dr. Boros Zoltánnak többször is kényszerű cserét kellett végrehajtania, de a dudaszó pillanatában mindez elhalványult: játékos, edző és szurkoló egymás nyakába borulva ünnepelt a Queen örök klasszikusára, a We Are the Champions-re.
A pályát pillanatok alatt elözönlötték a barátnők, rokonok és barátok. Különösen szép pillanat volt, amikor játékosainkat a saját utánpótlás-neveltjeik vették körbe, hogy együtt ünnepeljenek edzőikkel. Az edzőkről szólva pedig: természetesen percekig zengett a csarnokban a „Borisz, Borisz!” skandálás.
Ezen az estén igazi CSAPATKÉNT győztünk. Mivel a statisztika nem teljes körű, nem is lenne igazságos bárkit egyénileg kiemelni. Idén az egységben rejlett az erőnk, a szezon során mindig akadt 2-3 ember, aki előlépett, de senki sem az egóját építette, mindenki alárendelte magát a közös céloknak.
Így látta a mester
Dr. Boros Zoltán, a bajnokcsapat vezetőedzője – aki játékosként 88-szoros válogatott, ötszörös bajnok és kétszeres kupagyőztes – így értékelte a történelmi sikert és az évek óta tartó munkát:
„Nagyon sokat jelent nekünk ez a bajnoki cím, évek óta pedzegetjük ezt, hogy milyen jó lenne megnyerni az NB II-t. Eddig lecsúsztunk róla, de velem együtt nagyon akarták a srácok, és talán most állt össze a csapat idén annyira, hogy végig tudatosan és koncentráltan tudtunk játszani, olyan meccseken is, amikor hátrányban voltunk. Összefogás, összetartozás jellemzett minket, a fiúk nem egyénileg, hanem csapatként akarták megnyerni a meccseket. Ugyanolyan értékű volt az is, aki nem dobott pontot, de jól védekezett, lepattanókat szedett. Azt gondolom, nagyon jó csapat jött össze erre a szezonra.”
Gratulálunk a TFSE-nek a bajnoki címhez és az ezzel járó feljutási joghoz az NB I/B Zöld csoportjába! Elképesztő menetelés és rendkívül magas színvonalú rájátszás-párharcok állnak a csapat mögött. Ez a mentalitás és teljesítmény már a zöld csoportban is komoly izgalmakat ígér!
Gratulálunk a játékosoknak, az edzői és a szakmai stábnak! A bajnokcsapat tagjai:
ALCSER Dániel Balázs
BATBAATAR Zsambalocsir
BOGNÁR Mátyás
CSERNÁK Ádám Martin
ENKHTAIVAN Irmuun
GARANCZ Milán
KERESZTESI Dávid József
KÖRÖMI László
OLASZ Alex
POZSIK Zsombor
RÁTKAI Bálint
SZLÁVIK Bence
VÁMOS László
VÍGH Marcell Péter
WODITSCH Tamás
Dr. Boros Zoltán – vezetőedző
Horváth Gergely – segédedző
Boros Virág – technikai vezető
Félix Ákos – szakosztályvezető
Férfi NB II. Rájátszás, döntő, 2. mérkőzés
TFSE – Szolnok EVOLUTION 80–57
(19-11, 19-8, 25-18, 17-20)
Időpont: 2026. május 14. | 20:00
Helyszín: Dr. Koltai Jenő Sportközpont
Fotó: Felkai Gergely
